Kinek javasolható a lézeres látásjavító kezelés?
* Azoknak, akik csak szemüveg vagy kontaktlencse segítségével látnak élesen távolra és szeretnének megszabadulni ezektől a segédeszközöktől, orvosi alkalmasság esetén érdemes a lézeres látásjavító műtétet választaniuk.
* Azoknak, akik a távoli éleslátáshoz szemüveget viselnek, de van olvasószemüvegük is, bizonyos esetekben a lézeres szemműtét megoldást jelenthet a távoli éleslátás elérése céljából.
* 18 éves kor alatt semmiképp, 65 éves kor felett pedig ritkán végeznek a korrekciós műtéteket.
* Azoknak, akik csak olvasáshoz viselnek szemüveget, de távolra élesen látnak, sajnos a lézeres szemműtét sem jelent segítséget.
Mikor nem végezhető el a lézeres szemműtét?
Kizáró ok a terhesség, a szoptatás időszaka, néhány belgyógyászati és szemészeti betegség, ezek kiszűrése is feladata a műtétet megelőző részletes alkalmassági szemvizsgálatnak.
Teljesen biztonságos a lézeres szemkezelés?
Az eddig elvégzett PRK, LASIK és IntraLASIK műtéteink alapján szakemberek állítása, hogy egyetlen egy esetben sem fordult elő, hogy rontott volna a páciens látásán a műtét, vagyis a műtétek teljesen biztonságosak.
A hagyományos LASIK műtétek során nagyon ritkán, de előfordulhatnak olyan szövődmények, amelyek ronthatják a látás élességét, ezért is döntöttek többen a szakmában a teljesen biztonságos IntraLASIK bevezetése mellett.
Mind a részletes szemvizsgálat során, mind a műtét előtt és alatt is számos olyan ellenőrzési módszer kerül alkalmazásra, mely gyakorlatilag kizárja az emberi tévedést. A célszámítógépek irányította lézerek pedig fizikailag képtelenek a „tévedésre”.
PRK – PhotoRefraktív Keratektomia
A PRK kezelés bevezetése egy amerikai szemorvosnő nevéhez fűződik az 1980-as évekből. A „photo” kifejezés utal az eljárás lényegére: a lézersugár energiája elpárologtatja a szaruhártya hámfosztott állományának egy kis részét úgy, hogy annak felszíne ellaposodik, vagyis görbületi sugár nő. A lézersugár annyira „kíméletesen” bánik az élő szövettel, hogy hőhatás nélkül szakítja fel az élő szövet szerves anyagainak kémiai kötéseit, vagyis gyakorlatilag nyom nélkül tünteti el a kívánt szaruhártya felszínének egy részét, ráadásul a miliméter ezredrészének pontosságával.
A kezelés roppant frappáns, egyszerűen, gyorsan, néhány perc alatt elvégezhető. Előnyei mai napig is meghatározóak, a biztonság szempontjából pedig minden más eljárással szemben egyedülálló.
Hátránya a kezelés során kialakított hámhiány kellemetlen tünetei: idegentest érzés, fénykerülés, erős könnyezés. Ezek a panaszok azonban megfelelő műtéttechnikával, jártassággal nagy mértékben csökkenthetők.
LASIK – Laser-Assisted In Situ Keratomileusis
A LASIK eljárás lényege, hogy maga a lézerkezelés egy szaruhártya-lebeny alatt történik, kiküszöbölve ezzel a PRK kezelés során kialakított hámhiány okozta panaszokat, ugyanis a lebeny visszahajtása után a szem elméletileg már „használható”.
A lebenykészítés azonban nem veszélytelen. Számos szövődmény léphet fel a műtét során, ráadásul a lebeny soha nem tapad vissza teljes egészében. Bizonyos fizikai erők fellépése során a lebeny elmozdulhat, ami veszélyezteti a szem biológiai épségét, anatómiai egységét. A „kettészelt” szaruhártya önmagában nem jelent veszélyt a látásra, de annak mechanikai stabilitását mindenképpen érinti.
A páciens akár munkából hazamenet megműttetheti magát, majd másnap már mehet ismét dolgozni. Ennek értelmében a páciensnek kell mérlegelnie: megéri e szaruhártyájának egységét kockáztatni a gyorsabb munkába állás reményében, vagy néhány napot sötét szobában tölt, viszont a szaruhártya mechanikai stabilitása érintetlen marad.
INTRALASIK
A LASIK műtét lebenykészítése során felléphető szövődmények kiküszöbölésére fejlesztették ki a femtosecundum gyorsaságával dolgozó INTRALASIK eljárást. A lebenyt nem éles kés, hanem egy másik lézerkészülék készíti el úgy, hogy elkerülhető a lebeny sérülésének műtét során fellépő kockázata. Az ezt követő lézeres kezelés már hasonló a LASIK során végzett eljárással. Minden egyéb tényezőben hasonló a két eljárás, kivéve a lebenykészítés metodikája.
Maga a lebenyszél viszont úgy van kialakítva, hogy az ne tudjon elmozdulni külső erők hatására. Megfelelő eszközökkel a lebeny felemelhető (pl. ismételt műtét alkalmával), vagyis annak teljes visszatapadása ebben az esetben sem következik be.
Vélemény, hozzászólás?