Milyen kéréssel, tünettel, vagy panasszal keresheti fel az optikát egy szürkehályogműtéten átesett páciens? Mire kell figyelni, milyen szövődmények jelentkezhetnek?
Évente közel 80.000 szürkehályogműtétet végeznek el Magyarországon, így igencsak nagy jelentősége van a szürkehályogműtétek után fellépő gondok ismeretének és tisztázásának.
MIRE KELL ÜGYELNI A MŰTÉT UTÁNI KORAI IDŐSZAKBAN, AZ ELSŐ HÉTEN?
A páciens már a műtétet követő első héten nagyjából folytathatja a műtét előtti mindennapi tevékenységét: nézheti a televíziót, olvashat, számítógépezhet, moziba, színházba, közösségbe mehet.
Bizonyos tevékenységek azonban fokozott elővigyázatosságot, óvatosságot igényelnek a műtét utáni első héten:
Lehetőség szerint ne mosson hajat a páciens, ne érje csapvíz a szemet, ne tartózkodjon koszos, poros környezetben, ne erre a hétre időzítse a ”tavaszi nagytakarítást”, ne dörzsölgesse a szemét, ne menjen közfürdőbe, szaunába, uszodába.
Fokozottan ügyeljen a páciens a kézhigiénére, mosson kezet a szemcseppek (az operáló orvos által előírt antibiotikum és gyulladáscsökkentők) használata előtt és tartsa tiszta helyen őket, továbbá lehetőség szerint fizikailag ne erőltesse meg magát.
KORREKCIÓ A KÖZELI ÉS TÁVOLI LÁTÁSÉLESSÉGHEZ A SZÜRKEHÁLYOG MŰTÉT UTÁN
A műtét előtt tervezik meg és választják ki a beültetésre kerülő, személyre szabott műlencsét. A beültetendő műlencse dioptriájának meghatározásában és kiválasztásában a páciens életviteléhez leginkább illeszkedő és látási igényének megfelelő műlencse meghatározása alapvető és nélkülözhetetlen része a szürkehályogműtétnek.
A műtétet napjainkban jellemzően standard fakoemulzifikációs módszerrel végzik helyi érzéstelenítésben, melynek során leggyakrabban egyfókuszú (monofokális) műlencsét ültetnek be. Ha az egyfókuszú (monofokális) műlencse implantációja mellett dönt a páciens az operáló szemészorvossal közösen, akkor egyúttal arról is döntenek, hogy a páciens távolra vagy közelre legyen szemüvegfüggetlen. A műtét után 1-4 héttel végzi el a kontrollvizsgálatot az operáló orvos. Általában a műtétet követő 4.héttől, a szem teljes gyógyulása után (ha mindkét szemen érintett, akkor mindkét szem gyógyulása után) írható fel a páciens számára a megfelelő új szemüveg, ha az szükséges. Ha a távollátásra kialakított műlencse beültetésére esett a választás, akkor a műtét után majd távolra, utcára, illetve autóvezetéshez a páciensnek nem lesz szüksége szemüvegre, de közelre, az olvasáshoz, a kézimunkához már igen. Fordított esetben, mikor a közeli látásra kialakított műlencsét ültetik be: nincs szüksége a páciensnek az olvasáshoz szemüvegre, viszont távolra, az utcára, az autóvezetéshez a megfelelő szemüvegre/kontaktlencsére igen.
SZÁRAZ SZEM, IDEGENTEST-ÉRZÉS SZÜRKEHÁLYOG MŰTÉT UTÁN
Előfordulhat, hogy a páciens a szövődménymentes szürkehályogműtétet követő 4. heti kontroll után is olyan panasszal jelentkezik, hogy „érzi a műlencsét a szemében”, enyhe szúró érzésről panaszkodik. Az ilyen panaszok hátterében gyakran a száraz szem tünetei állnak. Ismert ugyanis, hogy szürkehályogműtét után szárazszem-tünetek jelennek meg, illetve erősödnek fel az operált szem(ek)nél, mivel a műtét során ejtett mikrobemetszés következtében a szaruhártyában lévő idegeket ért behatásra változás következhet be a könnyfilm autoregulációjában (önszabályozásában). A könnyfilm önszabályozó rendszerében megjelenő változások hatással lehetnek a könnyfilm eloszlására, minőségére és mennyiségére egyaránt. Az alapos szemészeti vizsgálat után a száraz szem megfelelő kezelésével (műkönny, szemhéjtoalett) az említett panaszok kezelhetők, megszüntethetők.
UTÓHÁLYOG, MÁSODLAGOS SZÜRKEHÁLYOG
Sikeres szürkehályogműtét után a páciens egy darabig jól lát, majd egy idő múlva minden korrekció ellenére arról számol be, hogy homályosabban, szürkébben, halványabban, illetve elmosódottabban lát az operált szemével, mint a műtét utáni korai időszakban. Az operált szem látási panaszát ilyenkor az úgynevezett másodlagos szürkehályog okozhatja, a szemlencse hátsó tokján kialakuló szürkés-fehéres színezetű homály. Az utóhályog a szürkehályogműtétek utáni egyik leggyakoribb szövődmény, mely látási panaszt okoz a pácienseknek. Az utóhályog diagnózisát szemész állítja föl a páciens pupillatágítását követő réslámpás vizsgálat után. Az utóhályog kezelését, eltávolítását szemészorvos végzi el. A szemész a kezelés során az utóhályogot Nd.YAG lézerrel távolítja el (YAG-capsulotomia), veszi le a korábban beültetett műlencséről. Az utóhályog kezelésére akár a diagnózissal egy időben egy ülésben is sor kerülhet egy speciális Nd-YAG lézerrel felszerelt réslámpával. A szemész a beavatkozást helyi cseppérzéstelenítésben nagyjából 5-10perc alatt végzi el. A páciens közvetlenül az utóhályog eltávolítása után hazamehet. Az utóhályog lézeres eltávolítása után a szemész által előírt gyulladáscsökkentő szemcsepp használata javasolt. Ha a látási problémát kizárólag az utóhályog okozta, akkor szinte már a beavatkozás után tisztábban, élesebben, élénkebb színeket láthat a páciens.
A szürkehályogműtét alapvető jelentőségét annak gyakori előfordulása adja. Éppen ezért fontos és praktikus ismerni és alkalmazni a lehetőségeket a szürkehályogműtét utáni problémakörben. A szürkehályogműtét után a páciensek igényt tarthatnak korrekció viselésére, a száraz szem okozta panaszaik kezelésére is rövid időn, akár már néhány hónapon belül, a műtét utáni korai szakban.
A szürkehályogműtét után a páciens élheti a műtét előtti életét, olvashat, tévét nézhet, a gyógyulási idő után emelhet és sportolhat is az orvosával megbeszéltek alapján.
