Világprogram a látás védelmében

A WHO már egy évtizeddel ezelőtt, a Vision 20/20 programjának meghirdetésekor tudta: a világ lakosságának romlik a látása. Hogy ez mit is jelent pontosan, arról Németh János professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszél.

Nehezen kivehetők a táblák feliratai? Összefolynak a könyv betűi? A folyamatosan romló látás akár szembetegség intőjele is lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint 2000-ben 50 millió vak ember élt a világon, az előrejelzések szerint pedig ez a szám 2020-ra 75 millióra növekszik.
A vakság megelőzésére ezért egy hosszú távú programot indítottak el, melynek célja, hogy 2020-ra 25 millióra csökkenjen a vakok száma.

Október második csütörtöke minden évben a látás világnapja. Ilyenkor sokszorosan aktuális a kérdés, vajon mit tehetünk mi magunk látásunk épségének megőrzéséért. Azt, hogy a szem milyen fontos érzékszervünk, talán nem is szükséges mondanunk, hiszen a körülöttünk lévő világ alapvetően a vizualitásra épül. Szemünk, e rendkívül precíz optikai műszer sok “munkának” van kitéve az élet során, éppen ezért fokozott gondozást, odafigyelést igényel.

WHO

Szakértői segítség az apróbbaknak

A szem védelme már születés után elkezdődik, hiszen a koraszülöttek látását, szemük épségét már úgynevezett telemedicinális módszerrel szűrik – meséli Németh János professzor. Külön említésre méltó fejlődés, hogy ehhez nem kell szemorvost hívni, és az újszülöttet sem kell szemészhez vinni, hanem a Cserny-féle mentőszolgálat speciális videokamerájának és szakértő asszisztensének segítségével a helyszínen eldönthető, szükség van-e szakorvos beavatkozására (ez a legtöbb esetben lézeres kezelést jelent).

Kisgyermekkorban megfelelő vizsgálattal szinte valamennyi szembetegség felismerhető a színtévesztéstől a rövidlátási és különböző fejlődési rendellenességekig. A gondos szülő akkor cselekszik helyesen, ha elviszi szűrésre a gyereket, főként, ha valami “gyanúsat” észlel. Ilyen lehet például az, ha a két szem nem egyforma, nem irányba néz, hunyorog, túl közel hajol bizonyos tárgyakhoz, esetleg gyakran fáj a feje – magyarázza a professzor.

Leggyakoribb probléma a tompa látás, amelyet rendszerint későn vesznek észre, ilyenkor a folyamat már nem visszafordítható, hiszen a látóélességből csak 30-10 százalék marad meg. A gyerek 6 éves kora után már sokkal kisebb a remény az éleslátás és a térlátás javítására.

Az időben történő felismerés érdekében tavaly szűrőprogram indult szakmai irányelvek alapján. Ennek keretében gyermekgondozók, védőnők kaptak kiképzést, ezen kívül elkészült egy oktató DVD, amelynek segítségével könnyen felismerhetik a rájuk bízott gyermekek látásproblémáit. Ez azonban nem mentesíti a szülőket attól, hogy fokozottan figyeljenek a gyermekük szemének épségére. Érdemes a kicsik számítógépezését napi 4 órában maximalizálni, és a televízió nézés idejét is célszerű korlátozni. A szülők segítsék gyermekük látását vitamindús, változatos táplálkozással, a szabad levegőn történő mozgással!

“Minden ötödik másodpercben megvakul egy ember a Földön, és minden percben elveszíti egy gyerek a látását”

Annak ellenére, hogy a fejlett szemdiagnosztikától kezdve egészen a személyre szabott látásjavító szemműtétekig, a szaruhártya átültetéstől a szemfelszín betegségeinek amnionnal (a magzatburok anyagával) történő kezeléséig, elektromos csipek vakság esetén történő beültetésének kísérletéig ma már sok minden történik ebben a tudományágban, mégis a legfontosabb, hogy mindenki önmaga legyen szeme épségének elsőszámú felelőse.

Vannak ma is gyakran előforduló, szinte népbetegségnek számító szembajok.

A szürkehályog például a hatodik helyen áll a sorban. Amíg korábban kimondottan az idősek betegsége volt, ma a 40-50-es korosztályban is gyakori. Ez a betegség a szemlencse elszürkülésével jár, fájdalommentes, de fokozatos látásromlást okoz. Ezt a szembetegséget nem lehet megelőzni, viszont egynapos sebészeti eljárással, szemlencse beültetéssel jól korrigálható, és az azonnali rehabilitációra is mód van.
A szürkehályog oka nem ismert, környezeti ártalmakat, UV sugárzást szokták emlegetni “felelősként”, de kialakulásának kockázatát a cukorbetegség mindenképpen megnöveli. Cukorbetegeknél az évek során szinte az első figyelmeztető jel a szem romlása, ezért azoknak, akik ebben a betegségben szenvednek, évente tanácsos felkeresniük a szemorvost. Az adatok szerint évente 1000 ember veszíti el látását cukorbetegség miatt, és ennek döntő többsége megelőzhető lenne.

A zöldhályog is gyakori vaksági ok, ennél a látóidegrostok elpusztulnak. Csak szemész ismeri fel, szemcseppek alkalmazásával a szemben lévő túlnyomás eredményesen szabályozható, de elhanyagolt esetben súlyos következményei lehetnek. Ez a betegség bármely életkorban kialakulhat, de főként 40 éves kor felett támad. Az érintettek gyakran csak akkor fordulnak orvoshoz, mikor látásuk már nagymértékben megromlott, ilyenkor a látóideg 90 százaléka már elpusztult.

Szólni kell az időskori makula degenerációról, amely az éleslátás fokozatos elvesztését jelenti – sorolja a professzor. Ekkor a szem ideghártyájának, a retinának a közepén lévő sárgafolt, azaz a makula károsodik. Akinek előrehaladott állapotban van ez a szembetegsége, annak károsodik a centrális látása: először nehezére esik, majd kivitelezhetetlenné válik az olvasás, tv-nézés, járművezetés. Ez a degeneratív szemelváltozás nem visszafordítható; két fajtája, a száraz és nedves közül utóbbi gyakran okoz vakságot.

A fiatalabb generációt leginkább a szem fénytörési hibái veszélyeztetik, rövid és túllátás formájában. Ezek nagy része szemüveggel, kontaktlencsével vagy korrekciós műtéttel helyreállítható.
A szembetegségek közül több nem okoz azonnali panaszt, csak megfelelő szűrés esetén, szakember ismeri fel. Ezért elengedhetetlen, hogy 45 éves kor után 2-3 évenként az is elmenjen a szemészetre, akinek nincs panasza.

Szerkesztette: Márkus Mónika

Forrás: www.hazipatika.com

Zalka Optika Székesfehérvár





Szemüvegtisztító Spray