Génsebészeti módszer a vakság megelőzésére

Az időskori makuladegeneráció (AMD) a gazdaságilag fejlettebb társadalmakban – így hazánkban is – a vakság leggyakoribb oka.

A jelenlegi becslések szerint a 65 év feletti korosztályból minden tizedik embert érint a szembetegség enyhébb vagy súlyosabb formája. A társadalom elöregedésével párhuzamosan a helyzet rosszabbodni fog a jövőben, ezért nagyon fontosak azok a kutatások, amelyek a ma már többféle módon is kezelhető, de véglegesen egyelőre még nem gyógyítható betegség újfajta és a jelenlegieknél hatékonyabb terápiának kifejlesztésére irányulnak.

macula degeneráció

Az időskori makuladegeneráció az éleslátás helyének, a sárgafoltnak a fokozatos elsorvadását jelenti: a kezeletlen betegek idővel elvesztik olvasóképességüket és éleslátásukat, a perifériás látás azonban a betegség végstádiumában is megmarad. A betegség különféle formáinak kezelésében egyaránt alkalmazható a konzervatív terápia (a dohányzás elhagyása, különböző multivitamin-készítmények és a szemre specifikus kombinációjú vitaminok szedése, zöld és sárga festékanyagot tartalmazó zöldségfélék fogyasztása), a szem belsejébe juttatott injekciók (kúraszerűen adott szteroidtartalmú gyógyszerek), a lézeres kezelések (a betegség nedves típusának kezelésére), a retina sebészeti beavatkozásait, valamint a látásjavító segédeszközök.

Az amerikai Institue for Basic Science (IBS) részeként működő Center for Genome Engineering szakemberei a betegség injekciós kúrájának jövőbeli helyettesítésére dolgoztak ki egy új eljárást: az injekciós kezelések során adott szteroidokkal a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) aktivitását igyekeznek gátolni, ez a fehérje ugyanis folyamatosan a normálisnál magasabb mennyiségben jelenik meg a retina pigment epitélium sejtjeinek felszínén (a retina pigment epitélium egy erősen pigmentált, hatszögletű morfológiát mutató sejtekből álló egyrétegű szövet). A VEGF túlzott mennyiségű jelenléte folyamatosan új erek rendellenes képződését serkenti a szemben, ami azért jelent problémát, mert a túlzott mértékű érképződés során vér és folyadék jut a szemekbe – ez az, ami idővel egyre súlyosabban károsítja az éleslátás helyét. Ahhoz, hogy ez a folyamat megállítható, vagy legalább lassítható legyen, évente minimum hét injekcióra is szükség van, ami a betegek számára meglehetősen kellemetlenné teszi a folyamatos kezelést.

génsebészet a vakság ellen

Kim Jin-Soo és munkatársai a Genome Research című folyóirat egyik legutóbbi számában megjelent tanulmányukban egy olyan eljárást ismertetnek, amelynek során a tüneti kezelést jelentő injekciók helyett “génsebészeti” úton, a CRISPR-Cas9 nevű módszer segítségével lehetne megszüntetni az időskori makuladegeneráció kiváltó okát, vagyis a VEGF fehérje túltermelődését.

A CRISPR/Cas9 nevű génmódosító eljárás képszerűen leginkább egyfajta “molekuláris ollóként” jellemezhető: a több fehérjéből álló rendszer egyik eleme az ollóként működő DNS-vágó enzim, a Cas9, amely olyan rövid ribonukleinsavakból (RNS) álló vezető szálakhoz kapcsolódik, amelyek a DNS meghatározott szakaszait célozzák meg. A génmódosító eljárás során a vezető szál mondja meg a Cas9 enzimnek, hogy pontosan hol vágjon, a vezető szál módosításával pedig irányíthatóvá tehető a molekuláris olló. A CRISPR/Cas9 rendszer alapjaiban forradalmasította a genomszerkesztést és belátható közelségbe hozta a génsebészet használatának lehetőségét a humán gyógyászatban: ha az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) és a vizsgálati központok is jóváhagyják, akkor a közeljövőben például háromféle daganattípusban – mielóma multiplex, melanoma, szarkóma – is megindulhatnak a CRSPR/Cas9 eljáráson alapuló T-sejt génszerkesztés klinikai vizsgálatai.

DNS vágó enzim

Az időskori makuladegeneráció gyógyíthatóvá tétele érdekében most a betegség nedves formájában szenvedő egerek szemébe juttatták be a CRISPR/Cas9 rendszert, amely úgy módosította a VEGF fehérje előállításáért felelős VEGF gént, hogy megszűnjön a fehérje túlzott mértékű termelődése. A kutatók a beavatkozást követően megvizsgálták az állatok genetikai állományát, és azt tapasztalták, hogy az eljárás megfelelően működött: genetikai módosulás kizárólag a VEGF génben következett be, a többi gén pedig érintetlen maradt. Az állatok szemében ezt követően folyamatosan nyomon követték a rendellenes érburjánzás (érújdonképződés) folyamatait, és az találták, hogy a rendellenesen létrejött erek által a retina mögött elfoglalt területek csaknem 60%-kal csökkentek.

“A VEGF gén inaktiválásával sikeresen gátoltuk a rendellenes módon újonnan létrejövő erek képződését, ami az időskori makuladegeneráció létrejöttének fő oka. Ha a jövőben embereken is sikerül elvégezni a megfelelő klinikai vizsgálatokat, és ezek eredményesek lesznek, akkor esély nyílhat rá, hogy a jelenlegi tüneti kezelések helyett génsebészeti úton a betegség kiváltó okát is meg lehessen szüntetni” – mondta Kim Jin-Soo.

Fordította: Illyés András
A cikk először az Élet és Tudomány 2017. március 31-I LXXII. évf. 13. számában jelent meg

Zalka Optika Székesfehérvár





Szemüvegtisztító Spray